Művész Étterem és Kávéház

Étterem - Vendéglő

Kávézó - Kávéház

Cím
1137 Budapest - XIII. kerület, Vígszínház u.
Hely telefonszáma
7.2 (3)
Értékelés:
Ételek: 6.3
Tálalás: 7.7
Tisztaság: 7.3
Hangulat: 7.3
Kiszolgálás: 8
Ár/érték arány: 6.3
Értékeld te is!
Cím
1137 Budapest - XIII. kerület, Vígszínház u.
Elhelyezkedés:
a Vígszínház mögött
Kapcsolat
Telefonszám:
Weboldal
Rövid leírás
A megújult Művész Étterem hangulatos belsővel a legszebb időket hozza vissza.
Nyitvatartás
Minden nap: 11:30 - 23:00
Konyha típus
Specialitások
Nagy borkínálat, Koktélok
Vélemények
Értékelés ideje: 2011.07.04. 10:39
Értékelés:
6.7
Ételek: 7
Tálalás: 6
Tisztaság: 6
Hangulat: 6
Kiszolgálás: 9
Ár/érték arány: 6
Látogatás dátuma:
2011.07.03.

A kiszolgálás kedves, előzékeny, udvarias, gyors. Ezen kívül azonban sok minden hiányzik ahhoz, hogy ez egy igazán jó étterem legyen. Ahogy beléptünk elég átható ételszag csapott meg minket, ami azért inkább a menzán megszokott, mint egy viszonylag drága belvárosi étteremben. A belső kialakítás egy kicsit eklektikusra sikeredett, valahogy nem "áll össze", az pedig, hogy a rádió szól az étteremben nekem nagyon furcsa volt, inkább egy sörözőhöz illik.
Az ételek között volt ami finom volt, de úgy igazából átlagosnak nevezném az ízeket és a tálalást is, viszont az árak ehhez képest elég magasak.
Alapvetően nem távoztam rossz élményekkel innen, de úgy igazán maradandó emlékem sincs.

Értékelés ideje: 2011.03.11. 12:05
Értékelés:
6.7
Ételek: 5
Tálalás: 8
Tisztaság: 8
Hangulat: 8
Kiszolgálás: 6
Ár/érték arány: 5
Látogatás dátuma:
2011.03.10.

Nagy reményekkel érkeztem a vendéglőbe, de összességében egyértelműen csalódnom kellett. Sajnos már az előétel egyértelműen megadta az alaphangot, ugyanis egész egyszerűen nem azt kaptam, mint amit kértem. Az étlap alapján igazi inyenccsemegének számító "libamájpástétom kakukkfüves szedemártással, friss zsemlével" fogás valójában egy mazsolával(!!!) töltött libamájat jelentett. A kakukkfűről, a szedermártásról nagylelkően megfeledkeztek, a friss zsemle egy sütőben kicsit átmelegített pékárut jelentett. Megjegyzem, a mazsolát ki nem állom.
Lássuk a főételt: "Lazac steak mandulás burgonyakrokettel, jázmin rizzsel, tejszínes póréhagyma-mártással " Jól hangzik.Valószínűleg a mandulás burgonyakrokett az a kettő darab összeszikkadt kis golyó lehetett. Most már ezt is tudjuk. A hal egy jó átlagot hozott, az egyetlen pozitívum a tejszínes póréhagyma mártás volt, ebben semmi kivetnivalót nem találtam.
Legyünk korrektek: a párom által választott és általam megkóstolt szűzérme nem okozott csalódást, nagyrészt ennek köszönhető, hogy az ételskálán átlagos értéket adtam meg. Apróság, de szempont: a kiszolgáló megfeledkezett a villákról, és a desszertre már rákészülő asztaltársamat sem figyelmeztette előre, hogy a kívánt édesség már elfogyott.
Maga a hely egyébként hangulatos, bár a rádió, mint háttérzaj szerintem egyáltalán nem hiányzott. A tisztaságot nagymértékben rontotta - diplomatikusan szólva- az egyre erősödő ételszag, durvábban fogalmazva az odaégett hús szaga. A harmadik ilyen alkalmat már nem vártuk meg és távoztunk.

Értékelés ideje: 2010.02.21. 16:46
Értékelés:
8.2
Ételek: 7
Tálalás: 9
Tisztaság: 8
Hangulat: 8
Kiszolgálás: 9
Belső kialakítás: 8
Látogatás dátuma:
2010.02.18.

Könnyen megközelíthető, hangulatosan felújított hely. Fantasztikus ízek, ötletes, művészi tálalásban. A pozitívumok (a végtelen türelmű és kedvességű kiszolgálás pld.) mellett azért kérdéseket vetett fel bennem: a kizárólag egy gombás tészta-betétet tartalmazó, még így felezve is borsos áron mért, meglepően kisméretű fácánleves; az étlapon mártásként feltüntetett, jóindulattal öntetnyi csipkebogyó-szósz a szarvasgerincen; a szódával és jéggel teljesen íztelen-jellegtelenné tett Singapore-koktél, az este 9-re már elfogyó csokiszuflé (Torkos csütörtökön?), a kelleténél kicsit melegebb Tokaji szamorodni. A Villányi Cabernet kifogástalan volt. A nemdohányzó különteremben lefoglalt hely helyett minden magyarázat nélkül a hangulatosabb galériára vezettek minket, ahol a kezdeti öröm után végül egy csapat dohányos érkezett mellénk...Mivel beszélgetni szerettünk volna, nem éreztük szükségesnek a felettünk lévő hangszóróból áradó rádió-adást. A zongora-szólónak örültünk. Összességében a fenti kérdések ellenére alapvetően pozitív élményekkel távoztunk.

Értékeléshez be kell lépned!
youmetry